martedì 15 marzo 2011

Ebből elég,torkig vagyok

Ezt mondta ma az okostojás anyám.Azt is mondta,hogy többet nem maradhatok itthon vele,csak és kizárolag,ha beteg vagyok.....akkora kupit csináltam itthon unalmamban,hogy a haja égnek állt,szo szerint.visitott,mint a multkori diszno,amit meseltem,na azt hiszem,ma rájöttem,hogy visit a diszno,akit éppen ölnek....mint az anyám,nem mint én.Reggel jött az anya ébreszteni,de én közöltem vele,hogy az ágybol ugyan ki nem mászok,mert nagyon elfáradtam az éjszaka....hiába jött többször is,én kitartoan a paplan alatt kuksoltam,mondtam neki,hogy az oviba inkább nem mennék,ennyire fáradtan az nem jo...ok,megengedte hogy itthon maradjak vele...hát rácseszett,azt mondja.Elöször is rendeltem 2 szelet nutellás kenyeret,mikor közölte,hogy tálalva,akkor hajlando voltam kimászni az ágybol,utána kb 1o perc vita után már zokni is volt a lábamon.a pizsamátol eszemben sem volt megszabadulnom,sőt,azota is abban lébecolok.Na térjünk  vissza a tárgyhoz.Szoval nagy kegyesen megreggeliztem,kb 1o orára bepakoltam mindkét kenyeremet.Utána anya dolgozott,csinálta a cannolikat,én természetesen segitettem,de inkább enni mint dolgozni.11-kor pattant el elöszőr a hur,mikor közöltem,hogy kérem az ebédet.erre elkezdett kiabálni,hogy nem ugy van az,nincs ebédidő és ha ennyire unom magam,akkor játszak.Ugy tettem.közben ő a rakott krumplit csinálta már.....na,megláttam a tojást,és meggyőztem,hogy én azt ebédelek,de sárga nélkül.a végén 6 tojás fehérjéjét megkaptam,de csak azért,hogy ne hisztizzek tovább....ezután kitakaritotta a konyhát,mivel várja a tanito bácsit,ujabban cukrásznak készül,de erről inkább ne is beszéljünk..na mindegy,kitakaritotta a konyhát,a nappali felé forditotta tekintetét,és kiborult a bili.Meglátta mit müveltem bő fél ora alatt....az összes szobámbol kihozhato játékot és butrodarabot kihoztam...tényleg meg sem lehetett mozdulni...addig nem is szolt semmit,mig rá nem lépett az egyik,még működőképes kisautora,ami megindult a talpa alatt.....juhu,de hogy elkezdett visitani velem...viszont nem káromkodott,nagyi,ne aggodj,visszafogta magát,magyarul és olaszul is elmondta azért a biztonság kedvéért amit gondol...hogy egy otromba ,csunya,rossz,rendetlen kis nyul vagyok,aki nem érdemel meg semmit.És kötelezett rá,hogy azonnal pakoljak össze.Rendes volt,mert segitett....de szerintem csak azért,mert tudta,hogy ugysem fogok pakolni,mig nem segit.Szoval rácsesztem,holnaptol ovi van,azt mondta,ha reggel képen kell boritani hideg vizzel,hogy kiugorjak az ágybol,akkor azt fogja tenni,de ő velem még egy ilyen napot nem hajlando eltölteni.Tudom ám mikor igazán mérges mit kell tennem:szépen kérni,hogy a szobámban kapcsolja be a mesét.....és ő csak annyit mond,nagyon szivesen kislányom,ugysem birlak látni sem,ki se gyere onnan amig nem én hivlak....ugyhogy igy szépen lecsillapszik,én meg élvezem az életet...

Nessun commento:

Posta un commento